2013. május 6., hétfő

Hitek és tévhitek a vazelinnel kapcsolatban

Ki ne emlékezne gyerekkorából a vazelinra? Az orvosok lelkesen adták pl. ekcémára, sebekre, gyulladásokra. A beteg bőrfelületet vastagon be kellett vele kenni a "recept" szerint. Nem lehetett habfürdőt használni, és semmilyen szappant, csak tiszta vizet és a vazelint a kezelés ideje alatt. A gyerekkorunkban kapható vazelin valóban káros lehetett az egészségre, de ma már nem így van. Jelenleg finomított, kozmetikai minőségű, bevizsgált származékot használhatnak a gyártók, köztük az Energy Group is! (Természetesen ma is vannak ez alól kivételek, ezért valóban érdemes megnézni, hogy milyen cégtől, milyen bevizsgálási folyamat után vásárlunk petrolátum tartalmú termékeket! Soha ne vásároljunk kétes eredetű terméket!)

Az Energy Group szigorúan ellenőrzött termékeket hoz forgalomba, amelyek nem károsítják az egészséget, a szervezet energetikai és információs rendeszére hatnak. 

Társaságunk elsősorban Európában jelen lévő, nemzetközi társaság, amely hatékonyan működő, egységes rendszerbe foglalta saját kutatómunkáját, termékeinek fejlesztését, gyártását és forgalmazását 1995 óta. 

A gyártási folyamat és  termékek minőség-ellenőrzése az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer legszigorúbb követelményei szerint történnek.

Egy kis érdekesség:  

Az 1850-es években Robert Chesebrough kémikus kezdte el kifejleszteni a vazelint.

Először az USA-ban, Pennsylvaniaban lévő Titusvilleben azonosították, ugyanis itt komoly gondot okozott, mert eltömítette az olajkutak csőrendszerét. A munkások először égések kezelésére használták.

A petrolátumot először a fentiekben már említett fiatal kémikus, Robert Chesbrough, tanulmányozta. Rájött, hogy desztillálással világos színű, gélszerű anyaggá alakul. A folyamatot 1872-ben levédette.

Chesebrough sokat utazott, és különféle bemutatókat tartott a vazelinnel kapcsolatban: nyilvánosan megégette a bőrét, vagy savat öntött rá, majd vazelinnel bekente az égett bőrfelületet, azt állítva, hogy ez a csodaszer meggyógyítja azt. A bemutatók annyira sikeresek voltak, hogy 1870-ben gyárat alapított Brooklynban, és Vazelin néven árusítani kezdte a petrolátumot.

Itt jegyezném meg érdekességképen, hogy Chesebrough 96 évesen azt nyilatkozta, hogy számára a hosszú élet titkát a vazelin jelenti. Azt mondta, hogy minden nap egy kanállal evett belőle. 





Felhasználási területek:

  • Chesebrough először égési sérülések kezelésére ajánlotta a vazelint, de bebizonyosodott, hogy az nem segíti a bőr regenerálódását, és nem is szívódik fel a sebben. Hatása abban rejlik, hogy légmentesen lezárja a sérülést, így a baktériumok nem tudnak bekerülni a sebbe, ezáltal a fertőzések elkerülhetők. Egy másik hatása, hogy meggátolja a bőr nedvességének elpárolgását, így a seb nem szárad ki.
  • Miután széles körben alkalmazták égési sérülések gyógyításaként, számos más betegség kezelésére is elkezdték használni, például száraz bőr, megfázás, orrvérzés, lábgomba ellen. Állatgyógyászati célokra is felhasználták, például élősködők elpusztítására, vagy a teknőspáncélon megjelenő gombák ellen.
  • A gyógyászatban ma is használják a vékonybél és vastagbél műszeres (endoszkópos) vizsgálata során az eszközök síkosítására.
  • A második világháborúban a katonák fényvédő krémként alkalmazták, ugyanis a napból érkező ultraibolya sugárzás ellen majdnem tökéletes védettséget biztosít.
  • Napjainkban leggyakrabban kozmetikumokban fordul elő.
  • Mivel meggátolja a víz felszívódását, valamint színtelen, szagtalan és íztelen anyag, ezért vágódeszkák és más, fából készült konyhai eszközök kezelésére szokták alkalmazni. Az így kezelt felületbe nem szívódnak bele a különféle vegyületek, valamint a tisztításuk is egyszerűbb. Néha a tepsik, serpenyők felületének síkossá tételére is alkalmazzák, de általában inkább növényi olajokat használnak erre a célra. 
  • Az élelmiszeriparban az élelmiszereket készítő gépsorok kenésére, alkatrészek síkossá tételére, sütőformák kikenésére, valamint az élelmiszerek felületének fényessé tételére (pékáruk, édességek, gyümölcsök esetén) alkalmazzák E905b néven. Napi maximum beviteli mennyiségek nincs meghatározva, ugyanakkor nagy mennyiségben hashajtóként viselkedhet.
  • Az iparban használatával módosítható más kőolajszármazékok (pl. ásványi olaj), vagy viaszok  (pl. paraffin) fizikai tulajdonságai, például a keménység, vagy az olvadáspont.
  • Szexuális síkosítóként is alkalmazható, de óvszerrel együtt használata nem ajánlott, ugyanis elgyengítheti, vagy kilyukaszthatja azt, mert reakcióba léphet a latex anyaggal, így nagy mértékben megnövelheti a testnedvek átjutásának kockázatát.

Jöjjenek a tények és tévhitek:

A vazelin eltömíti a pórusokat: HAMIS

Nem, nem ez az igazság. A vazelin nem tömíti el a pólusokat. (Kutatás: American Academy of Dermatotogy Invitational a Comedogenicity, 1989.) A zsíros, olajos érzés miatt gondolják azt a fogyasztók, hogy a petróleum eltömíti a pólusokat. 

A kozmetikai minőségű, ellenőrzött, bevizsgált petrolatum rákot okoz: HAMIS

A hiedelem, hogy a kozmetikai minőségű vazelin rákot okoz abból fakad, hogy a tisztátalan vazelint tartalmazó vegyületek policiklikus aromás szénhidrogének (PAH). Azonban a kozmetikai minőségű vazelinnek meg kell felelnie az ipari szabványoknak, tisztának kell lenniük, ami azt jelenti, hogy rendkívül alacsony, illetve alig kimutatható PAH szinttel rendelkeznek.

A vazelin okozza a korai öregedést: HAMIS

Valójában az ellenkezője igaz. A petrolátum egy olyan típusú vegyület, amely hidrofób, ami azt jelenti, hogy taszítja a vizet. Emiatt a vazelint használják pl. a lézeres sebészetben (Bőrsebészek kutatták és ellenőrizték 2001-ben), hogy egy védőgátat képezzenek a bőrön segítségével. 

A petrolátum a bőr tetején marad, nem szívódik be: IGAZ

A petrolátum gyakorlatilag egy víztaszító film. Egyrészt ez teszi szuper hidratálóvá ezt az anyagot, másrészt más krémekkel nem ajánlatos alkalmazni, mert megakadályozza azok felszívódását.

A vazelin egy új megújuló erőforrás: IGAZ és HAMIS

A vazelin egy szénhidrogén, hagyományos lepárlásból származó olaj. Az emberekben egyre jobban növekednek az aggodalmak, hogy mivel ez a termék a petróleum forrása, káros lehet a szervezetünkre, rákot és egyéb bőrbetegséget okozhatnak. Ezt a nem tiszta, nem kozmetikai finomságú petróleum származékokról lehet csak elmondani, hogy káros hatással lehet az emberi szervezetre.

A vazelin szénhidrogének komplex keveréke, s mint már korábban is említettem, a vazelin hírneve nem túl jó, de Paula Begoun (akinek tanácsadói bőrgyógyászok, plasztikai sebészek, nagy kozmetikai cégek, számos publikációja jelent meg ebben a témában) szerint ennek nincsen semmi alapja. Gyulladáscsökkentő hatása van, és úgy általában segíti a bőr regenerálódását, gyógyulását. Elzáró (occlusive) hatása révén pedig kiváló hidratáló száraz bőrre, zsíros, pattanásokra hajlamos bőrűeknek azonban kerülendő.

Lényeg:

A petrolatum, avagy a kozmetikai minőségű vazelin biztonságos, nem rákkeltő!



A leírás az interneten publikált nemzetközi kutatók, orvosok cikkei és szakértők bejegyzései nyomán született meg!












1 megjegyzés:

  1. ha vazelin alapú szalicilsavas kkenőcsöt kérünk a gyógyszertárban, az nagyon jó zsíros, miteszeres, pattanásos bőrre.

    VálaszTörlés